Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK)

Gyakran Ismételt Kérdések

Valószínűleg már valahol valaki találkozott ugyan azzal a kkérdéssel ami most téged foglalkoztat. Nézzük meg ezeket, hátha szerencsénk lesz!
Mennyi idő alatt történik meg a klíma telepítése?

A leg egyszerűbb szerelés a „szendvics” szerelés. Amikor a kültéri és a beltéri egység egymás mögött van felszerelve. Röviden minimum kb. 4-5 óra! De bontsuk ki, nézzük meg mi történik és mennyi időt vesz igénybe. Szerszámok kipakolása előkészület: 0,5 óra. Falazat áttörése, beltéri alaplap felszerelése: 0,5 óra. Kültéri egység tartó konzoljának felszerelése: kb. 0,5 óra. Becsövezés, peremezés, villamos oldali összekötés kb. 1 óra. 42 Bar-os nyomáspróba, vákuumpróba jegyzőkönyvezve, kb. 1 -1,5 óra. Garanciajegy, dokumentáció, próbaüzem, rövid kezelési beállítási tájékoztatás, szerszámok elpakolása. kb.: 1 óra.

A szabad megközelíthetőség nagyon fontos. A törékeny dolgok biztonságba kell helyezni. A létra és a munkaterület elhelyezése , megközelítése biztosított kell legyen.A háziállatokat távol kell tartani a szerelési területtől.Az autóhoz rengetegszer ki kell menni, így a háziállatok kiszökés elleni védelméről is fontos gondoskodni.

Alap esetben nem kell engedélyt kérni. De számos feltételeket figyelembe kell venni. Tisztába kell lennünk azzal, hogy mi vonatkozik ránk. Családi házban ahol minden falunk a saját telkönkön van és nem annak a határán, szinte nyert ügyünk van. Amennyiben a szomszéd telkéről megközelíthető csak akkor már sokkal inkább biztonságban vagyunk, ha írásba foglaljuk a szomszéddal a részleteket későbbi jogvita elkerülése miatt. Vannak települések ahol nem engedik utca fronta, vannak olyan falvak amik még azt is tiltják, hogy az utcáról is látható legyen mert rontja a település összképét. A helyi építésügyi osztállyal érdemes ezeket a dolgokat tisztázni. Társasházi lakásoknál szintén nem baj, ha a közös képviselőtől tájékozódunk vagy / és a lakóközösségnél 50% +1 szavazattal aláírt hozzájárulási nyilatkozatunk van a zsebünkben. Ezek a kirívó esetek. Általában egy egészséges együttélési szabályokkal tisztában lévő közösségnél ez gyönyörűen működik.

Nem javasoljuk közvetlenül ágy vagy kanapé fölé. Arra kell törekedni, hogy a helység hosszanti irányba fújja a levegőt, hogy nagyobb légtömeget mozgasson meg. Az elhelyezésnél ezen két szempont kompromisszumára kell törekednünk. A védőtávolságokat szem előtt kell tartani.

A ” H” tarifa egy olyan villamos szolgáltató által nyújtott tarifa, amihez külön mérőórával csatlakoztathatjuk direkt bekötéssel a minimum 3,4 SCOP értékkel rendelkező hőszivattyúinkat. A klímák is hőszivattyúk! A villanybojlert, fali melegítőket vagy más fogyasztót TILOS erre a tarifára csatlakoztatni. Szabálytalan vételezésnek minősül és a szolgáltató kötbérrel sújthatja a fogyasztót. No de nézzük is meg, hogy mit kapunk a „H” tarifán és mennyibe kerül nekünk ez. A „H” tarifa kedvezményes díja október 15. és április 15. között érhető el. Kizárólag a hőszivattyúkkal, (a split klíma is hőszivattyú, levegő-levegő hőszivattyú) és kizárólag fűtési a fent említett fűtési időszakban! Ami nagyon fontos, a fűtési szezonban (2025-ös adat) kb. 24 Ft/kWh-ért (osztani szorozni kell mert ugye ebben benne van a rendszerhasználati díj is meg az 5 Ft-os áram díj is. De kb.: 24 Ft-ra jön ki.) Ezzel szemben az „A” (alap-óra) tarifa kvótán belül kb.: 36 Ft míg kvótán túl kb.: 74 Ft / kWh. 

A fűtés üzemmódnak több fázisa van.:

  • Teljes terhelésen (amikor a szoba levegője jóval hűvösebb a kívánt hőfoktól, vagy ha a kívánt hőfokot beállítjuk 30 – 32 C°-ra , tehát nagy a Delta T  azaz „ΔT” ) kb. 5 – 10 perc folyamatos működést követően hőkamerával való mérésnél kb.:50-55 C° hőmérsékletet kell mérjünk. ( FIGYELEM!!! Az infra hőmérő a forgó alkatrészek miatt nem ad valós értéket, a tapintó hőmérő amennyiben bele ér a ventillátorba azonnal eltöri azt!)
  • Részterhelésen ( amikor a kívánt hőfokot megközelíti a szoba levegője ( alacsonyabb a Delta T azaz „ΔT” ), az iverter technológia miatt a kompresszor alacsonyabb fordulaton dolgozik, így tovább csökken a befújt levegő hőmérséklete. Tehát a kifújt levegő hőmérsékleti értéke a szoba levegője és az 55 C° fok között bármi lehet a részterheléstől függően.

Ezt a jelenséget számos dolog befolyásolhatja. Állítsuk a készülékünket fűtés üzemmódban a maximális hőfokra és várjunk kb. 10 percet. Így nézzük meg az alábbiakat:

  • Részterhelésen működik a készülékünk, ha: az inverteres klímák (manapság az újonan vásárolt klímák már ilyenek) egyik tulajdonsága, hogy a kívánt hőfok eléréséhez közeledve vissza veszi (modulálja) a teljesítményét. Ilyenkor már nem a teljes terhelésen kifújt kb.55 C° -on dolgozik. Amikor a szoba levegője elérte (meghaladta -hiszterézis- kb. 2,5 – 3 C°-kal) a kívánt értéket, a kültéri egység leáll, a beltéri egység „szája” közel vízszintes helyzetbe áll és a szoba levegőjét keringeti.
  • Szennyeződött, részlegesen eltömődött, hőcserélők vagy enyhe fokú hűtőközeg hiánya:  Amennyiben a készülékünknél maximális terhelésen a kifújt levegő hőmérsékleténél kb. 45 – 50 C°, akkor először is ellenőrizzük le a hőcserélők szennyezettségét. A hőcserélő nem ugyan az mint a beltéri egységben a pollen szűrő. Természetesen annak is tisztának kell lennie. Az a legjobb ha egy teljes értékű karbantartást eszközlünk, ugyanis a levegő áramlásának csökkenése a hőcserélőkön keresztül okozhat ilyen jelenséget. Fontos megjegyezni, hogy a beltéri hőcserélőnél leginkább a hőcserélő belső, a ventillátor felöli oldal tömődhet el. A kültéri egységgel ellentétben ahol szemmel is jól látható a pollenek, nyárfa szöszök felgyülemlése a beltéri egységnél ez nem látható. A készülék belső és küldő egységein elvégzett teljes értékű karbantartás nem egyezik meg a 20 perc alatt végzünk, bespiccelünk és már megyünk is kategóriával! Amennyiben a karbantartást követően is ugyan azt az értéket mérjük a kifújt levegő hőmérsékletén, úgy már majdnem teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a hűtőközegünkből hiányzik kb. 10 – 30%. Ekkor az alábbi lépéseket követi a szerelőnk. Mivel a készülékünkben a gyárban hűtőközeggel kg -ra töltik és az 5 folyóméteren felüli részre modelltől függően további, 12 – 20 grammal pótolni, rátölteni szükséges. Érdemes lefejteni és mérlegen grammra pontosan ellenőrizni a töltet mennyiséget. A készülékeket nem nyomás értékekre töltjük. Ennek több oka van. Az egyik ok, az inverteres technológiával szerelt kompresszor, amelyik kevesebb hűtőközegnél megemelt munkával próbálja utolérni a mennyiségi hiányból fakadó teljesítmény vesztést. A másik ok az pedig a log p-h diagramm. Egyből szembetűnik, hogy a nyomás soha nem a hűtőközeg mennyiségétől függ. A nyomás és a hőmérséklet a hűtőközeg tekintetében kéz a kézben jár. Tehát kisebb rendszereket nyomásra nem töltünk. Nagy vagy óriási rendszereket is kg-ra töltjük, csak ott a finomhangolást a túlhevítés és utánhűtési paraméterek beállításával finomra hangoljuk.

Kiváló kérdés! Alapvetően azzal kell tisztában legyünk, hogy mire is szeretnénk használni. Súlyos pénzbeli különbség van a kategóriák között. De a fő szabály, hogy megbízható szerelőtől és olyan típust válasszunk amelynek az alkatrész utánpótlása hosszú ideig biztosított.

  • hűtésre: Szinte bármelyik készülék alkalmas. Talán az a legfontosabb, hogy tisztában kell legyünk azzal, hogy huzatmentes, vagy hagyományos készüléket akarunk. A huzatmentest olyan helyre ajánlott ahol nem tudjuk elkerülni, hogy ránk fújja a hideg levegőt. Mint pl. a TV előtti kanapéra, vagy az íróasztal környéke. Ilyen modellek pl.  a Midea Breezeles funkciós készülékei, vagy az RCOOL FLOW és az  AUX AURA, és HELIA.
  • átmeneti időszakban, vagy kiegészítő fűtésre: Kiegészítő fűtésre az alacsonyabb SCOP (4,0 – 4,2 ), és enyhébb minimális külső hőmérséklet ( -15 C°; -20 C°)
  • fő fűtésre való készülék: Az önálló fűtésre alkalmas készüléknél rendkívül gondosan kell eljárnunk. Főbb ismérvei a robosztus külső és belső egység a többihez képest. Amikor elkap minket az „Ebben aztán van anyag” érzés. De komolyabbra fordítva a szót, az SCOP érték minimum ( 4,6 – 5,2 ) a külső hőmérséklet akár ( – 30 C°; -35 C° )

Az egybefüggő légtér a mérvadó. A több apró, szétszabdalt helységből álló szobák nem ideálisak egyetlen nagy beltéri egység elhelyezése. A legkedvezőbb az a helyzet, ha hosszanti irányban tudjuk elhelyezni a készüléket, készülékeket. Amennyiben nincs hőigény, és hő terhelés számításunk amit egy energetikus tud prezentálni, akkor nincs könnyű dolgunk. 

Mi befolyásolja ezeket az értékeket?

  • tájolás
  • szigetelés minősége és vastagsága, padláson is
  • nyílászárók minősége
  • falazat
  • szélvédett, szomszéd falak védik a széltől nyáron a napsütéstől
  • egybefüggő nagy üveg felületek
  • légköbmétere

Van egy ököl szabály, ami csupán irány mutató részünkre. Légköbméter (m³) X 70-80 Watt, ez egy külső szigetelés nélküli, nem hőszigetelt nyílászárókkal szerelt épület. Vegyünk egy 100 m²-es ingatlant aminek 2,5 m a belmagassága. 

 Akkor ezek szerint (100m² x 2,5m x 75W)=(250m³ X 75W)=(18.750W)=18,75 kW

Ez jelentős túlbecslés, de a példánkban egy nem megfelelő szigetelésű és külső környezeti viszonyokhoz becsültünk.

Mint példánkban is látható, nem mindegy, hogy mekkora az ingatlanunk, mi a klimatizálási igényünk ( hűteni, kiegészítő fűtés vagy fő fűtésre szeretnénk használni), mert a hűtés sokkal kevesebb energiából valósul meg.

A vákuumolás előtt több nagyon fontos feladatot is el kell végezni. Mint pl.: a szilárdsági, tömörség nyomáspróbák, vagy a vákuumpróba lényege, hogy a kalorikus csőrendszerből eltávolítsuk a nedves levegőt és a gyártás során esetleges idegen anyagokat amik a vákuumolás hatására elforr, légneművé válik és így ki tudjuk szippantani azt. A vákuumolást mindig végvákuumig folytatjuk és soha nem 10-15 percig. A végvákuum az az érték ami alá már nem tud csökkenni a vákuum értékünk, de minimum 270 Pascal (2,7 mbar). A vákuumtartásnál azt ellenőrizzük, hogy tartja-e a rendszerünk a vákuumot. Nem jut-e a rendszerünkbe vissza légköri nyomás és azzal levegő. Ha a vákuumpróbát is sikeresen kiállta a rendszerünk akkor bele engedhetjük a hűtőközeget.

Említsünk meg pár dolgot a teljesség igénye nélkül ami okozhat ilyen jellegű problémát. 

  • Pangó víz: A nem megfelelő kivitelezésnél, amikor nincs elegendő lejtése a kondenzvíznek a gégecső hullámos maradhat, így a mélyebb szakaszon megáll a kondenzvíz és ott a pangás miatt idővel megbüdösödik. Ezen hibának kijavítása csak új furat készítésével lehetséges. A csövek igazításával utólagosan tökéletes eredményt nem tudunk elérni.
  • Szennyeződés: A megfelelő karbantartás hiánya penészedést okoz. A penész a folyamatos párás környezetet nagyon kedveli, így el kezd burjánzani. Viszont szégyellős és azokat a helyeket kedveli amik el vannak dugva a szemeink elől. A nedves környezetben lévő penész a csepptálcában kocsonyás bűzös trutyivá érlelődik. Ezt kell szakszerű és megfelelő karbantartással eltávolítani.

Jó hírem van! Nem romlott el! Fűtés üzemmódban a bekapcsolás követően akár 10-15 percet is kell eggyes esetekben várnunk, hogy a beltéri egység el kezdjen meleget fújni. Hogy miért történik ez? A huzat hatás hűsítő mivolta miatt. Egy nyári forró napon, ha oda állunk a ventillátor elé kellemes hűsítő fuvallat jól esik nekünk. De mi a helyzet télen amikor a szoba levegője 20-21 C° -os. Akkor is hűsítő lenne ha a beltéri egység idő előtt elkezdené ránk fújni a bent levegőt, de azt már hidegnek éreznénk. Ezért a mérnökök azt találták ki, hogy a bekapcsolást követően a kültéri egység elindul és el is kezd dolgozni. A téliesített és a fűtésre optimalizált modellek elkezdik fűteni a kartelt így melegíti az olajat, hogy ne hidegen induljon a kompresszor. Amikor elkezd dolgozni és a kellő nyomások fent állnak akkor akkor kezd csak el meleget termelni. A beltéri egységben ilyenkor már áramlik a kalorikus csövekben a meleg hűtőközeg, de a ventillátor csak akkor kezd el dolgozni amikor az már a szoba levegőjét nem hűti le. Ezek a folyamatok tartanak esetünkben ilyen sokáig.