Tekintsük át hogy milyen gépek és milyen technológiák szükségesek a minőséghez.
A keménymag, ami mindennek az alapja! Mindent szépen lépésről lépésre le fogok írni, de a hosszú működés alapkövei a nitrogén és a vákuum! A nitrogén palack fontos kelléke a műveletnek. Forrasztáskor folyamatos nitrogén áramlás mellett forrasztunk keményforrasztással!
A nitrogén szerepe: A kalorikus kör nedvesség csökkentése (száraz nitrogénnel) a nitrogén öblítéssel csökkentjük a rendszerben a légkörből bejutott vízpárát, nedvességet. A szilárdsági és tömörségi nyomáspróba részleteit el tudjuk olvasni a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság oldalán is. 42 Bár, nem kevés, (rendszertől és gyártótól függő) kb. ekkora nyomású nitrogénnel próbáljuk le. Ellenőrizzük a csövek forrasztások csatlakozások szilárdságát, tömörségét.
A vákuumpróba: Fontos, talán a legfontosabb! A vákuumpróba végvákuumig folytatjuk. Mindig! Nem 5 perc, nem 15 perc, hanem végvákuumig. A végvákuum az a vákuum érték ami alá már nem tud tovább csökkenni az érték de minimum 2,7 mBar ( 270 Pa, 2025 mikron ) Ilyenkor az utolsó „csepp” vízpárát is eltávolítjuk a rendszerből és a vákuumtartás a bizonyítéka arra hogy a rendszerünk készen áll a hűtőközeg betöltésére.
Millyen szerszámok kellenek?
Alap szerszámok:
- vízmérték
- fúrógép
- porszívó
- korona fúró vagy korona maró
- csőperemező
- nyomatékkulcs
- nitrogén palack reduktorral
- vákuumszivattyú
- finom vákuummérő
- tömlők és csatlakozók
- manuális vagy digitális szervizcsaptelep
Plusz: lefejtő, mérleg, hűtőközeg, stb-stb.
A klíma telepítés menete
Mi is az elvárásunk az általunk telepíttetett klímával szemben?
- hosszú élettartam
- jó hatásfok
A hosszú élettartamot jelentősen csökkentheti a szerelő szaktudása és szerszám parkja , a beépített anyagok minősége.
- Válaszuk ki a megfelelő helyet a bel és a kültéri egységnek.
Roppant fontos lépés! A klímánk hatásfokát jelentősen visszavetheti egy rosszul kiválasztott elhelyezés. A későbbi javítást lehetetlenné teszi egy a mennyezetre felszorított beltéri egység és a faláttörésbe elhelyezett kötések. Lássunk egy-két példát.
- Felül legalább 15 cm, oldalt 12 cm: A mennyezet, vagy bármilyen más akadályok (pl. csövek) miatt lehetetlenné válhat a későbbi javítás. Ugyanis a beltéri egység mögött több csatlakozás is található, amit meghibásodás esetén el kell érni. Ezen hibák kijavításához, meg kell billenteni felfelé a mennyezet felé a beltéri egységet. Így válik elérhetővé a javítandó terület. A mennyezetre felszorított beltéri egység, nem tud megfelelő mennyiségű levegőt átáramoltatni.
- Előtte 2,3 m: Ha a kifúvott levegőnek nincs szabad útja, az visszaáramlik a beltéri egységre, így a benne lévő szenzorok azt érzékelik, hogy már elérték a kívánt hőfokot. Ezáltal zavaros és bizonytalan üzemelést produkál.
- A szerelőlapot vízszintesen kell felszerelni a függőleges falra: A kondenzvíz elfolyása érdekében vízszintesen kell felszerelni a beltéri egységet, a függőleges falra. Ellenkező esetben az nem tud elfolyni, és könnyen átbukik a gáton és a szobába fog kifolyni, nem pedig a falon kívülre.
- Belülről kifelé, lejtéssel kell megfúrni a faláttörést. Ellenkező esetben a kondenzvíz nem fog tudni kifolyni.
A földre telepített készülékeknél mindenképp be kell tartani a hóhatárt. Kb. 45-50 cm.
A szélirányt is figyelembe kell venni. A szerencsétlen esetekben akár a ház sarkára telepített készülék ahogy erősebb szelet kap „zenélhet” akár egy szájharmonika. Rendkívül fontos, hogy a tetőre telepített készülékek soha ne kapjanak a kifuvás irányával ellentétes szelet. A ventillátor ellen irányú mozgásra való kényszerítése meghibásodásra vezethet.
Pár gondolat a mumusról!
3 méter cső hossz
Ezt a kérdés a bármelyik klíma telepítési útmutatójában megtalálhatjuk. Egyes szerelők vitatják, a „kóklerek” egyenesen szembe mennek vele és akár 25-30 cm csőhosszal szerelnek. Miér is kell a 3 méter és miért nem megfelelő a kritikusan rövidebb csőhossz. A mérnökök a rendszerbe szükséges annak megfelelő működéséhez elengedhetetlen mennyiségű hűtőközeget számoltak ki grammra pontosan. Nem túlzás, tényleg grammra pontosan! A kalorikus körben ugyanis folyadék és gőz halmazállapotban van jelen a hűtőközeg. A kompresszor azonban csakis gőz halmazállapotot tud sűríteni. Viszont a folyadék halmazállapotból hogy gőz halmazálapottá tudjon teljesen válni a hűtőközeg szüksége van a meghatározott űrtartalomra. A cső hosszának drasztikus csökkentése veszéllyel jár a kompresszor élettartamát tekintve. Azért, hogy ne legyen túl korán probléma a drasztikus csőhosszhoz a töltet mennyiséget „csökkenteni” szokták a „szerelők”. -el szisszentik – Így nem a környezetet is károsítják illetve a kalorikus rendszerben nem a megfelelő mennyiségű hűtőközeg lesz benne.Sok veszélyt hordoz magában az ilyen szerelő, mind a készülék élettartamára, hatásfokára, de a környezet károsodásra is.
Pár gondolat a nyomatékra való lehúzásról.
Sajnos tapasztalom, hogy a gazdaságosság jegyében a hollanderekbe is csak annyi anyagot raknak amennyi feltétlen muszály. Néha még annyit sem. Így, a nyomatékra való lehúzása a hollandereknek különösen fontos. Amennyiben túl van húzva leszakadhat a cső pereme, vagy megnyílik a hollander.Amennyiben alul van húzva nem tömít rendesen a kúp.
Ezek után a próba üzem következik.
fűtés üzemmódban követelmény a legalább 55 C° fokos kifújt levegőt kell mérjünk, míg
hűtés üzemmódban, nyáron pedig a 2-5 C° környékén kell mérjünk.
